Válasz a(z) 21-es üzenetre:
egy ajtót becsukok és egyet kinyitok:-)
nem csak úgy össze-vissza:-)

Válasz a(z) 20-es üzenetre:Nem kell ajtokat nyitogatni, csukogatni, hanem tisztazni kell, mi is a szerelem es mi a szerelmesnek lenni. Nem mindig tud az ember arra vigyazni, hogy ne legyen szerelmes, tapasztaltam mar.:-) Lehet, ha sok ajtot kinyitsz, meg megfazol  :-) 

de, nem fogok szerelmes lenni soha többet... vigyázok majd erre:-)
viszont arra jöttem rá, hogy azért kell becsukni egy ajtót, hogy kinyithassak egy másikat... és ez jó:-) illetve ha bezárok egyet akkor nem szabad lelakatolni a többit is ki tudja milyen útra vihet ha kinyitom a többit?

Válasz a(z) 18-es üzenetre:Én abszolute objektiv tudok maradni. Kivéve, ha szerelmes leszek:-)
... és itt van a dolog rákfenéje:-)

Igen, sokan hajlamossak arra, hogy kodben elveszitsek magukat. Kedves Millian, hogy az ember tulertekeljen, ahhoz nem kell szerelmesnek lenni. Ez korunk nagy betegsege. Hianyzik az objektivitas.

Válasz a(z) 16-es üzenetre:

igen, mindig annyira jelentős amennyire az ember annak értékeli.. hogy mennyire igazad van:-)
csak az ember hajlamos túlértékelni a dolgokat, lila köd száll az agyára és más szinben lát mindent mint amilyen valóságban...és ezért csak saját magát hibáztathatja... tehát visszatértünk a kiindulási pontra... "most élsz, most vigyázz, hogy mit teszel"...különben ökör lesz belöled:-)

Ha megismerek valakit, akkor egy bizonyos fegyelemmel. Sokan azert jönnek ide, mert maganyosak es szeretik a szexet a nem ortodox formajaban. Ha esetleg nem is sikerül megfelelö partner talalniuk, esetleg a magaqnyossag keserü erzeset tudjak csillapitani, de titokban sokan vagynak egy idealis partnerra, amit itt nem hiszem, hogy talalni fognak. Amit leirtal az nem lehetetlen, az a kerdes, hogy miert vagy itt? Vannak e optiok arra, hogy valakivel hosszutavon is együtt akarsz lenni, habar ez csak valoszinüseg. Ha viszont sikerül valakivel, tehat almaid megvalosulnak, akkor az fordulopont az eletedben. Mindig annyira jelentös, amennyire az ember azt annak ertekeli.

Válasz a(z) 14-es üzenetre:
akkor vegyük a véletlenszerü regisztrációt a szexorgra:-) tegyük fel, hogy megismersz valakit... és olyan fontos lesz számodra, hogy felrugod addigi életed és vele akarsz élni? elképzelhetetlen? ha nem akkor mégis döntő pillanat volt az életedben.

Válasz a(z) 10-es üzenetre:Szia!
A dönteseid szabalyozzak a sorsodat, ez igy igaz. Valojaban viszont csak rövidebb tavon, hiszen a lehetöseg mindig adott modositani. Nem az IQ dönti el, hogy a döntesed most jo vagy sem, hanem az EQ. Szerintem nincs leges legjobb döntes, mert nem tudunk abszolut objektiven gondolkodni. Ehhez meg hozzajarul az emotionalis quotien is, mely igen befolyasolo tenyezö. A masik dolog, hogy vizsgaljuk e dönteseinket a negativ iranyba? A spontanitas, tehat egy hirtelen jött elhatarozas sem az aminek nevezzük, hiszen egy elet tapasztalata all mögötte, csak abban a pillanatban ez nem tudatos, tehat az intuitiv döntes is a tapasztalat függvenye. Intuitiv viszont nem igen döntünk vagy cselekszünk, ha ez hosszutavra szol. A regmult esemenyein valo tünödes hasznunkra valik, de a szep emlekekhez valo ragaszkodas mar felhigitja ezeket, igy elvesztik valodisagukat. Regisztraciom eropolisban a "veletlen" müve, habar en csinaltam.  :-)  Nem iranyitott, nincs celja egyszerüen kivancsisag es ha több is lesz belöle, tehat megismerek valakit, nem fogja nagymertekben befolyasolni az eletem.

Elöszőr is üdvőzöllek milliam és a többi Hozzászólót is!
Meghatározó pillanatok és élmények,  nagyon jó téma felvetés!
Én már betöltöttem a 60. életévemet és ez is egy élmény az életemben és mennyi az a sok pillanat ami alakitott rajtam hogy azzá lettem aki most is vagyok?! Nem akarok senkit sem untatni egy élet történéseivel csak egy párat emelnék ki! Első igazi élmény talán az amikor megszűlettem és az amikor újra szűlettem, mert 1999-ben egy szívműtéttel újra megszűlettem, ez nem biztos hogy élmény is volt végig csinálni a családomnak is de azóta élmény mert még mindig itt vagyok és létezem!!  Meghatározó pillanatok: talán mikor megismertem életem párját és amikor örök hűséget eskűdtünk egymásnak és élmény mert ezt még a mai napig is megtartjuk!/pedig ez sem most volt már több mint 35 éve!/  És amikor a gyermekeink megszűlettek csodálatos pillanatok és élmények a gyermekekkel! és ezek a pillanatok és élmények még most is vannak és történnek mert ez az élet értelme és a lélek alakítója!  és élmény itt lenni eropolisban és újabb és újabb embereket és lelkeket megismerni és Velük véleményt cserélni! és hogy jó döntéseket tudjunk hozni hát ehez kell felnőlni és a döntéseket tudni meghozni és véghez vinni!!!!

Válasz a(z) 11-es üzenetre:
tökéletesen igazad van:-) Én pár napja hirtelen ötlettől vezérelve hoztam egy döntést, és ugy tünik életem egyik legjobb döntése lesz...és most boldog vagyok:-)
Feltétlenül meghatározó pillanatok voltak az életemben:-)

Valóban így van, vannak olyan meghatározó pillanatok az életben, amikor hirtelen ötlettől, érzéstől vezérelve döntünk, nem hagyva időt a mérlegelésre. Hogy ez a döntés aztán jó, vagy rossz eredménnyel, következménnyel jár, azt majd az idő eldönti. De néha kellenek ilyen döntések. Ahogy Madách mondja: ...A tett halála, az okoskodás....Van valami igazság benne!
Az, hogy én itt vagyok, szintén egy hirtelen döntésnek az eredménye. Van ennek jó és rossz oldala is. Sok pozitív és negatív hatás, élmény ért, de mindentől csak gazdagodtam úgy érzem. Hogy aztán a "végelszámolásnál" merre billen a mérleg nyelve?...hát az a jövő titka.

Tegnap először figyeltem oda igazán arra a Máté Péter dalra, amit mostanában a Ruzsa Magdi énekel.
Most élsz...most vigyázz hogy milyen döntést hozol mert a mostani döntésed meghatározza a jövendő életedet...
Eddig fel sem tünt, hogy mennyire igy van... de vajon tudhatjuk-e előre, mérlegelhetünk annyit, hogy biztosan a legeslegjobb döntést hozzuk?
Hiszen a dolgok nem csak rajtunk múlnak.
Adott esetben egy jónak tűnő döntést is megbánhatunk később... mig egy hirtelen ötlettől vezérelt cselekedet is okozhat kellemes meglepetést és lehet később meghatározó pillanat az életünkben.

igen,mindkettőre akad jócskán példa! van, akinek a hatására nyitottabb, merészebb lettem és ezt sosem tudom eléggé megköszönni neki... van, aki mellett megtanultam, hogy egy ponton túl nincs értelme az áldozatkészségnek...

Válasz a(z) 7-es üzenetre:változtál a férfiak hatására? van olyan amit miattuk már nem teszel meg, vagy pont azaért teszed meg?

milli,
Elég sok mindent tudnék ide írni. Az alapot a légkör jelenti, amiben felnőttem, tele szeretettel, féltéssel, de mégis hagytak a saját szárnyamon repülni egy idő után...:)) Rengeteget formált rajtam nyitottságban, kulturális érdeklődésben, toleranciában életemnek az a 13 éve, amit volt szerencsém külföldön eltölteni.Végül nyilván hatottak rám az exeim is - ki jó, ki rossz értelemben... de két férfiről mindig szép emlékeim lesznek...

Válasz a(z) 5-es üzenetre:
tökéletesen értem a gondolataidat:-)
sokszor gondolom én is azt, hogy életünk folyamán minden amit teszünk mi vagyunk, legalábbis az adott pillanatban. ami lehet soha többé nem fordul velünk elő, de ott és akkor igen.. egészünk egy kis darabja. illetve ugy gondolom mindenképpen befolyásol a környezetünk, emberi és tárgyi értelemben. vannak dolgok amiket egyik embertől nem fogadok el, mig egy másiktól fenntartások nélkül igen

Szia millam érdekes a kérdésed,magam nagyon régen gondolkodom rajta.Saját magamtól, és mások hatására arra jutottam hogy az elmúlt pillanatok keményen meghatározzák egy ember életét.Lehet hogy már elfelejtette azt a pillanatot,hissz oly rég volt.De az életet ez nem érdekli,és ahogy az elvetett mag beérik úgy érik be az elfelejtett pillanat.A saját pillanatunk rólunk szólnak,mivel mi idéztük meg őket,bár ezt sokszor tagadjuk és a körülményeket okkoljuk.Pedig úgyanaz a körölmény ami számunkra pokol,másoknak mennyország.Hiszen az eső is válogatás nélkül esik.Szerintem az embernek rengeteg "arca" lessz az élete során,majd szépen veszt belőle és marad valami.Nem mondom hogy az igazi,mert szerintem mind az volt.Az adott helyen helyzetben az oda valót használtuk-juk.Hiszen más "arcot" mutatunk az szüleinknek,mást a gyerekeinknek,mást a beosztottunknak,és mást a szerelmünknek.Furcsa lenne ha megcserélnénk őket.De másképpen viselkedik egy gyermek,és másképpen egy felnőt.Szerintem az átélt élmények előre visznek,de átélni sokszor nagyon kemény.De nem hagynám ki.(VÉGÉN PRÓBÁLTAM EGY KÉPET KÜLDENI DE A GÉP SZ...LEHET HOGY NEM A MEGFELELŐ VAGY NEM IS MENT EL)

Válasz a(z) 3-es üzenetre: ezt igen örvendetes olvasni... általában pont forditva szokott történni... a gyerek megszületése után inkább elhidegülnek egymástól a házastársak

gratulálok!:-)

Én mostanra azt hiszem olyannak mutatom az arcom amilyen valójában... (Igaz ez sokak szerint eléggé nagy, de ha ilyen... :))) ). 
Amitôl ilyen lettem az talán az egéssz eddigi életem. Beleértve az elsô iskolai reménytelen szerelmet... aztán a beteljesedetteket... (azok igen jók voltak...:))) )

Talán a közelmult legmeghatározóbb élmény számomra a kisfiam születése...
Tudom ez mindenki életében fontos és nagy esemény ugyanúgy mint nekem, de én itt az oldal alaptémájára is gondolok. 
Nagyon érdekesnek tartom és boldoggá tesz, hogy szexuális életünk a párommal azóta sokkal jobb:)))
(Úgy hallottam, hogy ez fordítva szokott lenni...)
Babó megszületése elôtt is jó volt, de azóta felszabadultabbak, nyitottabak vagyunk...
Azóta tudtunk pl nyitni más párok irányába is és ez nem azt jelenti, hogy nem vagyunk elégedettek egymással (SŐT), vagy hiányzik valami, hanem, hogy szeretnénk több örömel és élménnyel megajándékozni egymást. Szerencsére volt is már ilyen kapcsolatunk és az is nagy élmény volt mindkettőnknek.
Segített még jobban lazulnunk és jobban éreznünk magunkat... 
Szerintem jobb emberek is lettünk...:)))

Válasz a(z) 1-es üzenetre:mesélnél arról mi volt az érzelmi vonal?

A mai nap is és benne több pillanat is kb f4 és n6 között meghatározó volt az életemben!...(talán...)

Pussz